Az International Lawn Tennis Club Great Britain centenáriumi rendezvényének központi helyszíne az All England Lawn Tennis Club volt augusztus elején. 
Az exkluzív eseményre 38 országból érkeztek a tenisz szerelmesei. A többség először játszott füvön, ráadásul a sportág szentéjében, ami életre szóló élményt jelentett. A 100. születésnapot egy héten keresztül ünnepelték Wimbledonban a korábbi profi teniszezők. Ez a nemzetközi szervezet még 1924-ben alakult Angliában, azzal a céllal, hogy összefogja a különböző országokban működő tenisz egyesületeket, az évek során aztán odáig fejlődött, hogy azon profi játékosoknak lett a klubja, akik WTA-t, Davis Kupát vagy ATP-t játszottak, és a szervezetnek köszönhetően a mai napig tudják tartani a kapcsolatot és teniszezhetnek, valamint szociális életet élhetnek. Az ILTC Hungary több mint tíz fővel vett részt a rangos rendezvényen, köztük volt Eszter Szombati-Serfőző, a Rába ETO Győr SE tenisz szakosztályának vezetője is. Vele beszélgettünk. 
„Boldog vagyok, hogy részese lehettem ennek a szenzációs ünnepségnek, és hogy tagja voltam a körülbelül 500 fős remek sportemberekből álló csapatnak. Sosem felejtem el a megnyitó napot, amikor a Temze folyón hajókáztunk, majd a Tower Bridge a mi tiszteletünkre nyílt ki. Szenzációs látvány és érzés volt. De megemlíteném a záró vacsorát is, amit egy csodálatos szállodának a gálatermében tartottunk. Azért volt különleges, mert több wimbledoni bajnok is videóüzenetben köszöntötte a társaságot, úgy, mint például Rafael Nadal, Federer és Navratilova, de még Murray is. Nagyon megható volt az a pillanat is, amikor egyik nap, a centerpályáknál programoztunk, és megjelent a legidősebb wimbledoni bajnoknő, Angela Margaret Mortimer Barrett, aki a 93 éves férjével, az International Lawn Tennis Club-nak a tiszteletbeli elnökével köszöntötte a társaságot. Ez azért is nagyon különleges, mert az úr az egyesület alapítása után hét évvel született, és ismerte azokat az alapító tagokat, akik ezt az egészet elindították.” – válaszolta kérdésünkre Szombati-Serfőző Eszter, amit a felejthetetlen egy hétről tettünk fel neki. 
„Ami a mérkőzéseinket illeti, minden országból három női és öt férfi játékost lehetett nevezni. Mindkét nemben 1 győzelemmel és két vereséggel zártunk. Ez tipikusan az a verseny volt, amire igaz az, hogy a részvétel a fontos és nem annyira a győzelem. Mi, a nőkkel az első körben a svájciakkal kerültünk össze. Hatalmas élmény volt a híres wimbledoni pályákon játszani, itt az eredmény századrangú volt. Remekül előkészített, füves talajon mentek a mérkőzések. Ebből a körből az ellenfeleink jutottak tovább győztesen. A vigaszágra kerültünk, majd a cseheket kaptuk, akikkel szintén egy élvezetes találkozót játszottunk, de a legjobb nyolc között véget ért számunkra ez a torna. Minden résztvevő rendkívül barátságos volt, jókat beszélgettünk. Nem játszottunk vérre menő mérkőzéseket, inkább az eszmecsere és a kapcsolatok építése volt a fontos.” – emlékezett vissza Eszter, akinek kezei alatt rengeteg tehetséges fiatal teniszező pallérozódik. 
„Arról is beszélgettünk, hogy melyik országban, hol tart a tenisz. Legyen szó versenyeztetésről, vagy akár arról, hogy zajlanak az edzések. Ennek a wimbledoni klubnak a működése példa lehet minden egyesület számára. Az a szabályrendszer, amit ott van, és működik, valami zseniális. Hibátlan az infrastruktúra is, de a humán erőforrás is nagyon rendben van. Természetesen ez egy kiemelt hely, mondhatni, hogy a tenisz Mekkája, ezért amit ott lát az ember, azt lehetőség szerint, érdemes alkalmazni a saját területeken.” – mondta a kiváló sportszakember. 
„A tenisz az életemet jelenti. Ennek a sportágnak a szeretete határoz meg nagyon sok dolgot a mindennapjaimban, úgy éreztem, ebben az egy hétben, hogy olyan társaságban vagyok, ahol az egész légkört átjárta a tenisz iránti tisztelet. A búcsúzásnál abban maradtunk, hogy 25 év múlva újra találkozunk és ünneplünk egy újabb mérföldkövet. Annak még nagyon örülnék, ha a lányomnak is sikerülne a pályafutása során felkerülni a világranglistára, hiszen akkor ő is tagja lehetne a tenisz klubnak. Úgyhogy bízom abban, hogy ezt az örökséget Johannára hagyhatom.” – zárta a Rába ETO Győr SE tenisz szakosztályának vezetője. 
További jó munkát kívánunk, Eszter! 