Minden évben február 22-én tartjuk a Magyar Parasport Napját. Idén már 7. alkalommal „rendezik” hazánkban. A figyelemfelhívásnak az a célja, hogy minél szélesebb körben megismerjék az emberek a magyar parasport világát, benne a múltbéli sikerekkel és a jövőbeli célokkal. Büszkén mondhatjuk, hogy a Rába ETO Győr SE-nek három, igazán kiemelkedő parasportoló is tagja.
Katona Zsanett, ( képünkön középen ) a sportlövő szakosztályunk reménysége a tavalyi év végén versenyzett először, de nem is akárhogyan. Az előkelő 3. helyezést érte el a Hungarian Open-en. A parasportlövőnek számító hölgy végtaghiánnyal született, ennek ellenére komoly célokat szövöget a sportágban. A jobb kézfeje nem fejlődött ki, de ennek ellenére igyekszik mindent maga megoldani. Arra tanították, hogy bármit meg tud csinálni és el tud érni, ezt a mai napig vallja. Érdekesség, hogy már gyerekként is szeretett gokartozni, és kis játékautókat vezetni, így felnőttként, amint lehetősége volt rá, megszerezte a jogosítványt is.
„Puskával először 18 éves koromban találkoztam. Apukám és a papám mutatták meg, hogyan kell célozni és mikre kell figyelni. Céltáblára, valamint kis gyufásdobozokra lőttem, és többször eltaláltam őket, mint ahányszor nem. Mivel Katona vagyok, így mondták, hogy tanuljak meg lőni, hiszen a név kötelez. Sajnos, aztán jó ideig elmaradt az életemből a lövészet. Körülbelül másfél évvel ezelőtt kezdtem újra foglalkozni vele. Bízom benne, hogy idén már rendszeresen járhatok versenyekre és nemzetközi porondon is kipróbálhatom magam. Továbbra is kitartóan dolgozom, és a lehető legjobbat próbálom kihozni magamból.” – fogalmazott Katona Zsanett.
Tomi Rocky, ( képünkön jobb oldalon ) a Rába ETO Győr SE versenyzője sorra dönti meg a csúcsokat. Magyarország egyetlen nyíltvízi paraúszója 1971-ben született. 23 évvel később egy borzalmas munkahelyi balesetben elveszítette lábait. Kerék alá szorult a jobb lába, ezért keresztbe vetette magát a sínen. Így bal lába is a tolató szerelvény alá került, de ő maga nem veszett oda… 2014-ben úszni kezdett, megtanulta, hogyan tartsa fenn a testét a vízen. Történetéből épek és sérültek egyaránt erőt és bölcsességet meríthetnek.
„A balesetem huszadik évfordulóját San Franciscóban, a Golden Gate hídon töltöttem. Már itt győzködött a haverom, hogy mozogjak többet, és láttam rajta, hogy törődésből teszi. Úgy éreztem, ha valaki veszi a fáradságot, hogy így érdekelje a jóllétem, nem hagyhatom cserben. Ekkor mentem le a balesetem óta másodjára uszodába… Tavaly volt a kilencedik alkalom, hogy átúsztam a Balatont, de a Wörthi-tó sem fogott ki rajtam, ahogy a szlovéniai Bledi-tó sem. Úsztam azóta a mindössze 16 fokos Balti-tengerben, Koppenhágánál, és 2022-ben a Nemzetközi Nyílt Vízi Úszó Szövetség a világ tíz legjobb paraúszója közé választott, miután sikeresen „menekültem el” úszva az Alcatrazból San Francisco partjáig. Nekem a sport lett a gyógyszerem. És az, hogy példát mutassak másnak. Egyszer bementem a kórházba egy friss amputált sráchoz. Nem akart senkivel sem beszélni. Velem sem. Odaraktam az ágya szélére az egyik újságot, amiben az úszásomról írtak, majd mondtam neki, mindjárt visszajövök. Kimentem, majd tíz perc múlva amikor beléptem már rám nézett és megkérdezte, hogy én vagyok-e az a sportoló. Mondtam, hogy igen. De ő is lehet az.” – fogalmazott szívszorítóan Tomi Rocky.
Szabó Dominik, ( képünkön bal oldalon ) 24 éves. Súlyos oxigénhiánnyal született, az orvosok akkor azt mondták a szülőknek, gyermekük sem állni, sem ülni, sem beszélni nem lesz képes. A bal oldala teljesen le volt bénulva. Édesanyjával egy speciális tornát kezdtek el. A fiatal fiú hónapról hónapra fejlődött, az akarat és a kitartás vitte őket előre. Az évek során Dominik úgy megerősödött, hogy mára már rendszeresen látogatja a judo edzéseket. Több esztendeje már, hogy a 7 alkalommal is szívműtéten áteső sportember kiveszi a részét a tréningekből. Valószínű, hogy versenyengedélye nem lesz, de kitartása, győzni akarása és odaadása mindenki számára példaértékű lehet. Bal lába picit rövidebb a fizikailag nagyon erős fiatalembernek, de ő szeretne még erősebbé válni.
„Három éve kezdtem judo edzésekre járni. Nagyon szeretek itt, jó érzés ehhez a remek csapathoz tartozni. A társaság befogadó, számomra ez egyfajta szórakozás is. Versenyszerűen ugyan nem űzhetem ezt a sportot a hét szívműtétem miatt, de imádok erősíteni, nyújtani és a többiekkel együtt mozogni. Amikor már erősebbnek éreztem magam, akkor arról álmodoztam, hogy egyszer profi futballista leszek. Nem tudom, hogy alakulnak az egészségügyi eredményeim a jövőben, de ez már biztos, hogy nem jön össze. Jövőre befejezem a tanulmányaimat a Bárcziban, utána szeretnék majd munkát találni és vállalni. Kezelésekre már ritkán járunk, korábban a műtéteken és a különböző vizsgálatokon kívül, több alkalommal kellett masszíroztatni a lábamat és a hátamat, hogy az ízületeim jól működjenek. Az orvosok javaslatait betartva edzek és próbálom magam fejleszteni, bízom benne, hogy még nagyon sokáig ilyen állapotban tudom tartani magam.” – mesélte Szabó Dominik.
Nagyon büszkék vagyunk rátok! Jó felkészülést, valamint sikeres versenyeket kívánunk nektek ! Kérünk benneteket, hogy ezek mellett nagyon vigyázzatok magatokra, hiszen mégiscsak az egészség a legfontosabb! Reméljük, hogy lelkesedésetek nem hagy el benneteket, és a jövőben gőzerővel továbbra is azon dolgoztok, hogy felejthetetlen pillanatokat érjünk el együtt, a Rába ETO Győr SE-vel.